Gyermekrák Alapítvány Közhasznú Szervezet
Sajtószoba/Sajtómegjelenések

És mégis ki a vesztes?

mixonline.hu - Regös István - 2014. 09. 21.

Lassan kezdem úgy érezni magam, mint Rejtő Jenőnél Piszkos Fred, a kapitány, aki, ha valakit meg akart menteni, azt rögtön megölték, és ha valakit meg akart ölni, azt megvédték. Pályatársaim egy furcsa hányada olyan, mint a hiéna, amint megérzik a vér szagát, rárontanak, és addig marcangolják, míg csak a csontja marad az áldozatnak.

 

Most valahogy úgy tűnik nekem, hogy a hiénák kedvenc eledele a Gyermekrák Alapítvány. És én nem kéretlen prókátor akarok lenni az ő védelmükben, de igenis az alapítványok védelmében prókátorkodom. Az egyik, talán legmérvadóbb napilap fél oldalas cikkben ujjong "Óriásit bukott a Gyermekrák Alapítvány" címmel írott tudósításában. Azt írja: "Az 1 százalékos felajánlások eddigi listavezetője, a Gyermekrák Alapítvány már csak 70 millió forintot volt képes összeszedni az idén. Tavaly még 222,7 millió forintot kapott a magánszemélyektől, ám most a támogatóinak száma 64 ezerről 21 ezerre olvadt." Itt a "csak"-on van a hangsúly, meg azon, hogy csak ennyire volt képes az alapítvány. S írják ezt azok az újságírók, akik idestova egy éve mindent megtettek azért, hogy tönkretegyék ezt az alapítványt. 

 

Vesztesek a betegek

 

De ha csak egy alapítványt, nevezetesen a Gyermekrák Alapítványt tették volna tönkre, akkor talán én sem emelnék szót, hagynám, hogy menjen minden a maga útján. Hiszen a Gyermekrák Alapítvány vezetősége minden vádat visszautasított, és semmi sincs ellenük bizonyítva (hacsak nem az a megbocsáthatatlan bűn, hogy az alapítvány elnökét tetten érték, amint az alapítvány mentőautójában utazik). De az valóban nagy probléma, hogy sikerült alapítványellenes hangulatot teremteni, és ennek eredményeként, valamint az elszegényedés okán is a teljes alapítványi rendszerbe fektetett bizalmat ingatták meg. Itt tartunk ma Pannóniában. Azon ujjong több újság, tévécsatorna, hogy sikerült elérni, minden alapítvány kevesebbet kapjon az 1 százalékból, különösképpen a letaglózott Gyermekrák Alapítvány. Igen, sokat törtem a fejem, hogy a kollégáim miért teszik ezt. Borzasztó sokat gondolkodtam azon, miért okoz örömet, ha valami elromlik. Amitől viszont óvakodom, hogy ítéletet mondjak. Mert nem tudom, hogy a vádaskodók milyen igazsággal és bizonyítékkal rendelkeznek. Nem tudom. Nem is a dolgom. Azt se tudtam, hogy például a Gyermekrák Alapítvány miért nem osztotta szét az összes pénzt, ami befolyt. Ma már tudom, hiszen az alapítvány vezetője ország-világ előtt elmondta, hogy egy gyermekrák kórházra gyűjtöttek, és a rendelkezésükre álló pénzösszeg lett volna az önrész, hogy egyéb pályázatok útján nyert összegekkel kiegészítve felépüljön egy ilyen centrum. Úgy tűnik, lehet ujjongani, mert ilyen körülmények között kicsi a valószínűség a megvalósítására. Marad tehát a döntés kötelezettsége, most rögtön osszanak szét minden pénzt, és aztán legyen vége ennek a dicstelen küzdelemnek, vagy talán helyre áll „vád és vádlottak” közötti erkölcsi egyensúly. Mindenesetre ma már nagyon úgy tűnik, nem a rászorultak érdeke a legfontosabb, hanem az, hogy ki kit győz le. 

 

Vajon mit hoz a jövő?

 

És kinek jó ez? Még ha azzal gyanúsítják is az alapítványokat, köztük a Gyermekrák Alapítványt, hogy nem a teljes befolyt összeget adják, osztják a rászorultaknak, hanem annak egy adott százalékát, akkor is érdemes számolni, hogy ha 100 egység jön be az alapítvány számlájára, annak az 50 százaléka 50, de ha csak 50 egység jön be, annak csupán 25 egység az osztható 50 százaléka. Vagyis világos, hogy nem az alapítványok, nevezetesen a Gyermekrák Alapítvány bukott óriásit, hanem mindazok, akiknek eddig még minden gyanúsítás ellenére is többet tudott juttatni, mint amennyit tud majd idén. Ezért én nem iratkozom fel az ujjongók sorába. Úgy gondolom, rendezni kéne a sorokat, a sajtó nyugodtan követelje a tisztes és átlátható alapítványi gazdálkodást, igenis a jövőben is járjon utána, hogy az adófizetők 1 százalékát begyűjtő alapítványok az alapító levelükben leszögezett célokra fordítsák a pénzt. És az sem árt, ha legalább akkora összeget juttatnak a rászorultaknak, mint amennyit az elmúlt évtizedben a Gyermekrák Alapítvány adott. Ez az a bukás, ami senkinek sem öröm. 

« Vissza | 1312 olvasás | 2014-09-22 10:32:28

Iroda
1084 Budapest,
Rákóczi tér 10.
E-mail:
gyermekrak@gyermekrak.hu
Telefon
(1) 217-1034
(1) 217-1035
Ügyfélfogadás
Kedden és csütörtökön:
8:00-15:30
Legújabb média
Eddigi látogatók száma:
37 748 070